Abaújvár-Kenyhec híd
vitafórum
Többen jelezték felém, hogy az Abaújvárt Kenyheccel összekötő Hernád-híd kapcsán kialakult problémák miatt jó lenne egy nyilvános vitafórumot nyitni, ahol az emberek kifejthetik a véleményüket a projekt jelenlegi stádiumában fellépett nehézségekkel kapcsolatban.
Abaújvárhoz légvonalban legközelebb eső település Kenyhec. Itt volt régen településünk vasútállomása, régen ugyanolyan testvérfalui viszonyban álltunk vele, mint manapság Zsujtával vagy Pányokkal, ha nem még szorosabban. Annak idején egy folyó választott el minket, de ez nem volt akadály, mert híd vezetett át a túloldalra. Ám a világ megváltozott, a híd elpusztult, egy államhatár vert erős éket két testvér közé, akik addig összetartoztak.
De a világ ismét nagyot fordult, ez a hátár megszűnt, és a testvérek újra egymásra találtak. Az elmúlt években ismét szorosabbra fűztük kötelékeinket Kenyheccel, a két település közösen pályázott, hogy a régi kapocs, a Hernád-híd újjáépülhessen. Nem kis feladat ez, de van egy nyertes pályázatunk, ami ha mind akarjuk, meg fog valósulni.
Ha a híd megépül, nem tizennyolc kilométert kell majd utaznunk, hogy találkozhassunk kenyheci barátainkkal, hanem hármat. Nem negyven kilométerre lesz tőlünk Kassa, Szlovákia második legnagyobb városa, egykori megyeszékhelyünk, hanem húszra. Nem tíz kilométerre lesz tőlünk a vasútállomás, hanem kettőre. A kenyheci ipari park több ezer munkahelyet biztosít. Kenyhec maga ma egy olyan erős lábakon álló, értékes partner, akinek barátságáért mások képesek többszáz kilométert megtenni, nekünk a legközelebbi szomszédunk lesz.
A híd megépülésével esély nyílik Abaújvárnak kitörnie az elszigeteltségből, ingatlanjaink árai megnövekednek, a falusi turizmus esélyt kap a kibontakozásra. Megpróbálhatunk végre sikeresek lenni. Csak utat kell építenünk a jövőnk felé.
Ám vannak, akik ezt nem ugyanúgy akarják mit mi. Az abaújvári részen lévő földterületektől, melyeken az út haladna végig, gazdáik hihetetlen magas árakon kívánnak megválni. Többnyire kihasználatlan, parlagon álló területekről van szó, melyek nem is túl nagy kiterjedésűek, elhelyezkedésükből fakadó egyéb problémák miatt pedig szinte lehetetlen a megművelésük. Pusztán annyiról van szó, hogy egyesek nem segíteni akarnak, hogy mindnyájunknak jobb lehessen, hanem önös érdektől vezérelve nyerészkedni szeretnének egy a végletekig eladósodott, tönk szélén álló önkormányzat (mely sokaknak a sajátjuk) kárára. Horribilis árakat szabnak meg néhány jelentéktelen földterületért, melyet az önkormányzat nem képes kifizetni. Mivel szoros a határidő, ma már azt is kijelenthetjük, hogy maga a híd megépülése, sok millió forint sorsa, közös jövőnk került végveszélybe, kevesek miatt.
A fentiek a szerkesztő személyes álláspontját képviselik. Az alábbiakban pedig teret nyitunk, hogy vitafórumként mások is kifejthessék véleményüket e kérdés kapcsán. Megkérnénk minden hozzászólót, hogy véleményét lehetőleg névvel, és kulturált formában, emberhez méltó hangnemben közölje a nyilvánossággal.
|
Olvasom a honlapunkat és hol bólogatok, hol pedig csóválom a fejemet. Többnyire az utóbbit.
Kell-e nekünk híd, kell-e Kenyhec?
Tizenöt évvel ezelött, de sokszor még ma is hallom, hogy milyen jó volt, amíg megvolt a híd a Hernádon. Mégis amikor a híd építéséről esik szó, sokan megkérdőjelezik annak szükségességét. Húzódoznak attól hogy bármilyen módon is támogassák.
Sajnos az elmúlt évtizedek során odáig jutottunk, hogy Abaújvárnak ez a híd már nem szükséges, hanem létkérdés!
Hogy miért? Azért mert a faluban csak két munkáltató van, a Református Gyülekezet és az Önkormányzat és sanos az is kérdéses, hogy meddig. Más érdembeni vállalkozás nincs, de lehet, hogy -Tisztelet a kivételnek- a lakosság hozzáállása miatt nem is lesz! Azért, mert a környékben sincs munkahely! Azért mert a közlekedés olyan, amilyen! Azért mert teherforgalomra alkalmas közutunk nincs. Van viszont munkanélkülink, nem is kevés! A faluban maradt 25-60 év közötti lakosság nagy részének nincs munkája. Gyermekeik zömmel még iskolások, de jöjjenek haza munkanélkülinek? Haljon ki a falu lakossága? Őseik öröksége kufárok martaléka legyen? Én ezt nem hiszem.
Ezért kell a híd! A híd túloldalán van munkahely, ahova akár gyalogosan is át lehet menni minden nap.Megszünhetne a munkanélküliség, nem kellene munkanélkülin tengődni. Az iskolát befejező gyerekeknek is lenne perspektívájuk.
Az épitkezés hamarosan kezdődne, de nem mindenki hajlandó ingatlanát az út épitéséhez térités ellenére sem átadni.
A XIX. század második felében elvégzett földértékelés (aK=aranykorona) nemcsak a földek termőképességét, hanem a közgazdasági környezetet is nagy súllyal vette figyelembe. Az újvári földek átlagosan 18-24 aK közzé estek. Azóta eltelt több mint 100 év, és a közgazdasági környezet annyira romlott, hogy a földek, telkek aK értéke jelentősen megcsappant.( Nincs vasutállomás, nincs hÍd, a felvevőpiac nagyon messze, stb)
A megajánlott négyzetméterenkén 100Ft vételár a fentiek miatt gálánsan magas ár, még a házhelyekért is. Ez a megajánlott vételár igaz a 40 aranykorona körüli, meliorált, jó kultúrállapotu földekre, nem az itteniekre. Na de nézzük az érintett Árpáskertet. Mi lehet a reális értéke? Az elmult 10 évben függetlenül attól, hogy épitési telek, vagy szántó, semmilyen hasznosíts sem volt. De nem volt a földtörvény által kötelezően előírt kutúrállapotban-tartás sem . Volt viszont méter magas gaztenger, helyenként termetes fűzfák, és a hernád vizének gyakori látogatása. És mondjuk ki azt is, hogy nics víz, villany, gáz, szennyvíz elvezetés, út. Vannak viszont egyéb környezeti tényezők. A 2500 ft/m2 telekár nagyvárosok frekventált helyei , kiemelt üdülőhelyek teljesen közművesitett, egyéb környezeti tényezők nélküli telkek ára. Bizony-bizony itt nem a mennyekben vagyunk hanem a hernád partján, ahol ha nem lennének egyéb környezeti tényezők akkor 50.-Ft/m2 lehetne a telekár, de mivel vannak így a fele is visítós.
Én azt javasolnám, hogy akiknek földcserét ajánlottak fogadják el, -ha a vételárat nem tartották megfelelőnek,- mert az a híd megépülte után néhány év elteltével jobbak lesznek az árak. Valamelyik letőséget el kellene fogadni, mert különben a föld holttőke marad, és a tulajdonos ükunokái sem fognak belőle egy fityinget sem látni.
Dely György