Vár állott, majd kőhalom, s megint vár lett ott

Füzér váráról remekbeszabott háromdimenziós rekonstrukciós elképzelések készültek, melyek nemrégiben kerültek föl a youtube nevű videomegosztóra. A mozgóképes anyagon nem csupán a köztudatban élő füzéri belsővár, de a közelmúltban feltárt alsóvár is megelevenedik. Ám az Abák által emelt erősség nem pusztán virtuálisan, hanem a valóságban is újjáépül.
 

„Az igen meredek sziklacsúcson álló erősséget alighanem az Aba nemzetség egyik ága emelte a 13. század első felében. 1235 előtt királyi birtokba került, majd 1270-ben Rosd nembeli Mihály és Demeter kapta meg V. István királytól. A 13. század végén – hasonlóan a többi, környékbeli várhoz – minden bizonnyal Aba Amadé tette rá a kezét, majd a rozgonyi csata után újra mint királyi vár bukkant fel. Az Anjou-kor végéig királyi vár is maradt az abaúji ispán honorbirtokaként. 1389-ben Luxemburgi Zsigmond örök adományként Perényi Péter fiainak: Miklósnak, Jánosnak és Imrének adományozta. A vár – eltekintve attól, hogy azt az 1480-as évek elején Mátyás király erőszakkal elvette a családtól, de még 1489-ben vissza is adta – 1567-ben bekövetkezett kihalásukig a Perényiek terebesi, másként nádori ágának birtokában volt. Ezután a Báthori család ecsedi ága szerzett rá adománylevelet, akiktõl a 17. század elején örökség révén a Nádasdyak birtokába került. A Wesselényi-féle összesküvésben vétkesnek bizonyult Nádasdy Ferenctõl 1670-ben elkobozták, majd rövid kamarai igazgatás után a császári katonaság 1676-ban használhatatlanná tette. Azóta rom.” - foglalja össze tömören Füzér erősségének történelmi múltját a váron végzett feltárásokat vezető Simon Zoltán A füzéri vár az újabb kutatások tükrében című tanulmányában.

Az animációkon a füzéri vár Árpád-kori és XVII. századi rekonstrukciós elképzelése látható, valamint egy ugyanilyen rekonstrukciós elképzelés az erődítmény kápolnájáról, ahol a belső tér lemodellezésére fektették a hangsúlyt.

Az animációt a regéci székhelyű Pro Postero Alapítvány készítette (pro postero – latin, jelentése: utókorért).  2011. október 8-án, azaz Füzér Község Önkormányzata által szervezett II. Zempléni Szabad Házi Pálinka Napon nyílik majd meg a frissen átadott füzéri Várgondnokság „Megőrzött értékek világa” című új állandó kiállítása, melyen bemutatásra kerül a füzéri vár Árpád-kori illetve XVIII. századi elméleti rekonstrukciója. – tudható meg a Pro Postero Alapítvány honlapjáról.

Füzér vára 1992-től folyamatosan épül, szépül. Szinte évről-évre újdonságokkal lepi meg az oda látogatót. Hol egy rekonstruált vártorony, hol egy újonnan megnyitott helyiség, hol pompás kőből rakott vízelvezető árkok és átereszek, hol pedig egy új rendezvény teszi turisztikailag vonzóbbá a Magyarország hét természeti csodája között számon tartott füzéri várhegyet, s magát a települést. Ám lendületük, erejük nem lankad. A 2010-es Füzéri Vár Napokon, melyet akkor már VIII. alaklommal rendeztek meg a településen, Horváth Jenő polgármester nagy lelkesedéssel jelentette be nyertes pályázatukat, mely révén elkezdődhettek a munkálatok a füzéri alsóvár újjáépítésére.   

„A füzéri vár újjáépül! A nagyrészt még romos falak közt újra terek alakulnak. A rekonstruált épületrészek mellett a mai igényeket kielégítő új funkciók új elemekként jelennek meg. Sok szakember az 'eredetiség' kizárólag materiális értelmezése miatt mereven elutasítja romos várak újbóli használatba vételét. Egy azonban biztos, Füzér megmenekült a végső pusztulástól, sokkal jobban használható lesz.” – olvasható Mehrl Nándor okleveles építészmérnök honlapján.

Itt tart jelenleg Füzér és vára. Egy folyamatosan megújuló település, újabb és újabb látnivalókkal, programokkal, közösségi élettel. A Füzéri Várvédő Egyesület saját nehézgyalogos bandériummal, dobosokkal, táncosokkal rendelkezik. Fellépéseikkel nem csupán a település által rendezett évi számos programokat gazdagítják, hanem sok más helyen is országszerte (pl. az egyik legrangosabb hazai hagyományőrző rendezvényen, a Visegrádi Várjátékokon), ezzel öregbítve településük hírnevét.

A Füzéri Helytörténeti és Hadtörténeti Kör lelkes tagjainak mukássága révén az utolsó pillanatban sikerült összegyűjteni és megmenteni a település XX. század első felének történelmét. A FHHK-nak kezdetben a településen, majd sokáig a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeumban volt megtekinthető helytörténeti tárlata. A csapat nyertes pályázatuknak köszönhetően hamarosan hivatalos II. világháborús katonai hagyományőrző csoportot állít majd ki, mely a Magyar Királyi Honvédség 10. határvadász zászlóaljának egy raját testesíti meg, korhű egyenruhában, fegyverzettel és felszereléssel.

Polgármesterük, Horváth Jenő a Felső-magyarországi Várak Egyesületének ügyvezető elnöke. Az egyesület keretein belül számos várnak készült el a festett rekonstrukciós elképzelése. Az egyesületnek köszönhető, hogy létrejött egy a várakat összekötő turisztikai útvonal, az Északi-Várak Útja, valamint a várak és képviselőik közötti együttműködés. Abaújvár környékén található szinte összes erődítménynek van festett rekonstrukciós elképzelésse. Nem csupán a kőből épült, de a földvárak is (szabolcsi, edelényi) rendelkeznek ilyen ábrázolással. Több várról már háromdimenziós felvételek is készültek.

Az edelényi földvár festett rekonstrukciós eképzelése

Csak Abaújvárról nincsen semmi. Ki hinné, hogy a kezdetektől Abaújvár „kapcsolattartója” a Felső-magyarországi Várak Egyesületéhez nem más volt mint polgármesterünk, Csuha Pál, aki oly nagyot és korszakalkotót alkotott az abaújvári vármúzeum és tájház létrehozásakor is?

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.